Egyenes és függő beszéd
Valakinek a szavait idézzük, vagy elmondjuk, mit mondott?
Jelentés
Mások szavait megismételhetjük, de a mondanivalójukat a saját szavainkkal is elmondhatjuk. Az első az egyenes beszéd, a második a függő beszéd, amellyel gondolatot vagy kérdést is közvetíthetünk. Nyelvenként eltér, hogyan jelöljük az idézést, és van, ahol nem használnak hozzá külön igealakokat. A Ki szerint blokk azt mutatja meg, kinek az álláspontját közöljük; itt az a kérdés, hogyan adjuk vissza valakinek a szavait vagy gondolatait.
Hogyan ismerd fel?
Keress másnak tulajdonított szavakat vagy gondolatokat, és figyeld meg, hogy idézzük-e őket, vagy a saját mondatunkba illesztjük a tartalmukat.
Az anyanyelvedben
Az egyenes beszéd a beszélő szavait idézi, a függő beszéd pedig egy másik mondatba illeszti a mondanivalóját. Függő kijelentésben gyakori az azt és a hogy, függő kérdésben pedig kérdőszót vagy -e kérdő partikulát használunk. A múlt idejű közlő ige nem kíván múlt időt a mellékmondatban, de a személyeket és az időt jelölő szavakat az idéző nézőpontjához igazítjuk.
Juli azt mondta: „Holnap korán indulok.”
Az indulok és a holnap Juli eredeti nézőpontját követi.
Péter azt mondta, hogy nem ér rá.
Az ér rá jelen idejű marad a mondta után.
Megkérdeztem, kérsz-e teát.
Az -e kérdő partikula az idézett eldöntendő kérdést jelöli.