Nyelvi építőelemek
Az üzenet felépítése Mellékmondatok

Mellékmondat

A mondat melyik része függ egy másik részétől?

vonzatként álló mellékmondat vonatkozó mellékmondat mellékmondat kötőszó vonatkozó névmás tagmondat főmondat

Jelentés

A mondat egyik része egy másikhoz kapcsolódva mondhatja el, mit tud valaki, melyik dologról van szó, vagy miért történik valami. Így több összefüggő gondolatot építhetünk egy mondatba. A kapcsolatot a nyelvek kötőszóval, külön igealakkal vagy szórenddel jelezhetik, és van, ahol nem kell hozzá külön kötőszó. A Hozzáadás blokkal szemben a részek itt nem egyenrangúak: az egyik kiegészíti vagy pontosítja a másikat.

Hogyan ismerd fel?

Keress egy kisebb közlést, amely a mondat másik részét egészíti ki vagy pontosítja, nem pedig vele egyenrangú állításként kapcsolódik hozzá.

Az anyanyelvedben

Magyar

A mellékmondat egy másik tagmondathoz, a főmondathoz kapcsolódik, és annak valamely részét fejti ki. Gyakran kötőszó vezeti be, például hogy, mert vagy ha, illetve vonatkozó névmás, például aki vagy amit; a főmondatban az azt vagy az előre jelezheti a tartalmát. A tagmondatok közé vessző kerül, a mellékmondat szórendjét pedig az is alakítja, mit emelünk ki.

Azt hallottam, hogy új bolt nyílik a sarkon.

Az azt előre jelzi, mit hallottam; ezt a hogy kötőszóval kezdődő mellékmondat fejti ki.

Elhoztam a könyvet, amit kértél.

Az amit névmással kezdődő mellékmondat megmondja, melyik könyvről van szó.

Nem mentünk sétálni, mert esett az eső.

A mert kötőszóval kezdődő mellékmondat azt mondja el, miért nem mentünk sétálni.

Kapcsolódó nyelvi építőelemek

Üdv újra!

Jelentkezz be a folytatáshoz

Nincs még fiókod? Regisztráció