Nyelvi építőelemek

Hogyan működik Blog Podcastok

Hogyan működik Funkciók Blog Podcastok Nyelvi építőelemek

Szókincs

Tartalmak

Beszéd és gyakorlás

Eszközök

Vocafy

Rólunk Segítség GYIK Támogatás Kapcsolat Jogi információk

Nyelvi építőelemek Nyelvek összehasonlítása

Megjelenítve: 1-18 / 83

Cselekvő vagy előidéző

cselekvő alany szenvedő szerkezet

Ki vagy mi idézi elő?

A cselekvő vagy előidéző az, aki végrehajt egy cselekvést, vagy aki, illetve ami miatt valami megtörténik. Lehet szándékosan cselekvő ember, de például változást előidéző szél is. A nyelvek szórenddel, toldalékokkal vagy a szövegkörnyezet segítségével mutatják meg ezt a szerepet, és nem mindegyiknek van rá külön jelölése. Az Ok blokk azt mutatja meg, miért történik valami; itt azt keressük, ki vagy mi idézi elő.

Résztvevők, történések és állapotok

Érintett résztvevő

közvetlen tárgy tárgy szenvedő szerkezet

Kivel vagy mivel történik valami?

Az érintett résztvevővel történik valami: például megváltozik, elmozdul, létrejön vagy elfogy. Lehet, hogy valaki cselekszik vele, de az is lehet, hogy magától változik meg. A nyelvek toldalékokkal vagy szórenddel jelezhetik ezt a szerepet, de nem mindegyiknek van rá külön jelölése. A Cselekvő vagy előidéző blokkal szemben itt azt keressük, akit vagy amit az esemény érint.

Résztvevők, történések és állapotok

Amiről a mondat szól

téma alany

Kiről vagy miről állítunk valamit?

A mondat elmondhatja valakiről vagy valamiről, hogy mit tesz, milyen, vagy mi történik vele. Ő vagy az áll az állítás középpontjában akkor is, ha nem cselekszik. A nyelvek szórenddel vagy igealakokkal kapcsolhatják hozzá az állítást, és van, amelyikben nem kell külön megnevezni, ha már érthető, kiről vagy miről van szó. A Téma a közlés választott kiindulópontja, és más résztvevő is lehet.

Résztvevők, történések és állapotok

Címzett és kedvezményezett

részes eset címzett közvetett tárgy kedvezményezett részeshatározó

Ki kapja, vagy kinek az érdekében történik?

Valaki kaphat egy dolgot vagy üzenetet, illetve részesülhet abból, amit más tesz. A címzett és a kedvezményezett lehet két külön személy, és az sem biztos, hogy a címzett valóban megkapja, amit neki szántak. A nyelvek szórenddel, toldalékokkal vagy külön szavakkal mutatják meg ezeket a szerepeket, de nem mindig jelölik őket eltérően. A címzett jelölése blokk ezekkel a formákkal foglalkozik; itt azt keressük, ki kap valamit, vagy kinek az érdekében történik a cselekvés.

Résztvevők, történések és állapotok

Aki érez, érzékel vagy tud valamit

részeshatározó

Ki érzi, érzékeli vagy tudja?

Valaki érezhet, érzékelhet, akarhat vagy tudhat valamit anélkül, hogy cselekvést végezne. Itt azt a résztvevőt keressük, akiben az érzés, a vágy vagy a tudás megvan, illetve aki érzékel valamit. A nyelvek alanyként, tárgyként vagy a címzetthez hasonlóan is jelölhetik ezt a személyt, de külön jelölés nélkül is kifejezhetik a szerepét. A Cselekvő vagy előidéző blokkal szemben ő nem feltétlenül dönt arról, ami történik, és nem is feltétlenül irányítja.

Résztvevők, történések és állapotok

Eszköz

eszközhatározói eset eszköz eszközhatározó

Mit használunk hozzá?

Az eszköz az, amit valaki egy cselekvés elvégzéséhez használ. Lehet tárgy, testrész, közlekedési mód vagy az információ továbbításának módja is. A nyelvek külön szavakkal, toldalékokkal vagy a szövegkörnyezettel fejezik ki; van, ahol nincs rá külön jelölő. Az Eszköz azt mutatja meg, mit használunk, Az eszköz jelölése pedig azt, milyen szavak vagy toldalékok kapcsolják ezt a cselekvéshez.

Résztvevők, történések és állapotok

Cselekvés és történés

ige állítmány

Mit tesz valaki, vagy mi történik?

A cselekvés vagy történés azt mondja el, mit tesz valaki, vagy mi történik. Lehet szándékos, mint az ajtó kinyitása, vagy bekövetkezhet szándék nélkül, mint amikor leesik egy pohár. A nyelvek többnyire igével fejezik ki, olykor toldalékokkal vagy segítő szavakkal együtt, de nem minden nyelv jelöli az igén az időt vagy a személyt. Az Állapot és létezés blokkal szemben itt az áll a középpontban, hogy történik valami, nem pusztán az, hogy valami valamilyen állapotban van.

Résztvevők, történések és állapotok

Állapot és létezés

állítmány névszói állítmány (melléknévi) létige létezést kifejező szerkezet egyes szám többes szám egyeztetés határozó

Mi létezik, vagy milyen állapotban van valami?

Cselekvés nélkül is elmondhatjuk, hogy valami létezik, hol van, vagy milyen állapotban van. Így írhatunk le egy helyzetet, például azt, hogy meleg a szoba, vagy van ennivaló. Egyes nyelvek külön igével kapcsolják össze a személyt vagy dolgot a leírásával; más nyelvekben nincs ilyen ige, vagy bizonyos mondatokból elmarad. Az Azonosítás és besorolás ezzel szemben azt mondja meg, ki vagy mi valami, illetve melyik csoportba tartozik.

Résztvevők, történések és állapotok

Azonosítás és besorolás

állítmány névszói állítmány (főnévi) egyeztetés besorolás

Ki vagy mi ez, és melyik csoportba tartozik?

Megnevezhetjük, ki vagy mi valami, vagy megmondhatjuk, milyen csoportba tartozik. Ezzel azonosíthatunk egy bizonyos személyt vagy dolgot, illetve besorolhatjuk például a tanárok vagy a madarak közé. Egyes nyelvek igével kapcsolják össze a két részt; más nyelvekben nincs ilyen ige, vagy bizonyos mondatokból elmarad. Az Állapot és létezés blokkal szemben itt megnevezünk vagy besorolunk valamit, nem az állapotát, a helyét vagy a létezését írjuk le.

Résztvevők, történések és állapotok

Résztvevők

főnévi csoport főnév névmás

Ki vagy mi vesz részt benne?

Résztvevő lehet bárki vagy bármi, akiről vagy amiről beszélünk: ember, állat, tárgy, hely vagy akár gondolat is. Cselekedhet, történhet vele valami, vagy egyszerűen leírhatjuk, milyen. A nyelvek főnévvel vagy névmással nevezik meg a résztvevőket, de nem minden nyelv kíván mindegyiküknek külön szót a mondatban. A Cselekvő vagy előidéző blokkal szemben ide minden résztvevő beletartozik, nemcsak az, aki vagy ami előidézi az eseményt.

Résztvevők, történések és állapotok

Időpont és időtartam

időhatározó határozószó

Mikor történik, és meddig tart?

Az időt kifejező szavak és szókapcsolatok megmutatják, mikor történik valami, vagy mennyi ideig tart. Megadhatnak egy órát, napot, kezdőpontot vagy időtartamot. A nyelvek külön szavakat, toldalékokat vagy a szövegkörnyezetet használják; van, ahol az időt kifejező szavaknak nincs külön toldalékuk. A Múlt, jelen, jövő blokkal szemben itt időpontot vagy időtartamot adunk meg, nem csupán azt, hogy valami korábban, most vagy később történik.

Idő és hely

Múlt, jelen, jövő

igeidő határozó múlt idő jelen idő jövő idő

Korábban, most vagy később történik?

A beszélő a múltba, a jelenbe vagy a jövőbe helyezhet egy történést vagy állapotot. Így elkülönülnek a korábbi események, a jelenlegi helyzetek és a jövőbeli történések. Sok nyelvben ezt az igeidő jelzi: más igealakot választunk attól függően, mikor történik valami. Más nyelvekben, például a mandarin kínaiban, nincsenek igeidőt jelölő alakok. Ezekben időt jelölő szavakból és a szövegkörnyezetből derül ki, mikorra esik a történés. Az Időpont és időtartam blokk a pontosabb idővel és az időtartammal foglalkozik. A történés lefolyása blokk azt mutatja meg, hogy az esemény folyamatban van-e, lezárult, ismétlődik, vagy egy másik időponthoz kapcsolódik.

Idő és hely

Gyakoriság

számhatározó

Milyen gyakran történik?

A gyakoriság azt mutatja meg, hányszor vagy milyen rendszeresen történik valami. Beszélhetünk egyetlen alkalomról, rendszeres szokásról vagy ritka eseményről. A nyelvek ezt szavakkal, kifejezésekkel vagy külön igealakokkal jelölhetik, de sok nyelvben nincs külön igealak az ismétlődésre. Az Időpont és időtartam blokkal szemben itt nem az a kérdés, mikor vagy meddig történik valami, hanem hogy milyen gyakran.

Idő és hely

A történés lefolyása

harmadik alak present perfect folyamatos igealak perfect szerkezet igekötő

Folyamatban van az esemény, lezárult, ismétlődik, vagy a mához kapcsolódik?

Egy eseményről azt is elmondhatjuk, hogy éppen zajlik, lezárult, ismétlődik, vagy most is fontos. Így jelezhetjük, hogy egy folyamatban lévő cselekvésről, egy szokásról vagy egy most is számító eredményről beszélünk. Van, ahol külön igealakok mutatják ezt; más nyelvekben nincsenek ilyen alakok, ezért más szavak vagy a szövegkörnyezet segítenek. A Múlt, jelen, jövő a mosthoz képest helyezi el az eseményt; itt a lefolyását és az időbeli kapcsolatát nézzük.

Idő és hely

Hely

helyhatározó határozószó

Hol van, vagy hol történik?

A hely azt mutatja meg, hol van valaki vagy valami, illetve hol történik egy esemény. Elhelyezhetjük valaminek a belsejében, egy felületen vagy egy másik dolog mellett. A nyelvek ezt külön szavakkal, toldalékokkal vagy a szövegkörnyezet segítségével fejezhetik ki; nem minden nyelvben vannak külön helyet jelölő toldalékok. A Merre és hová blokkal szemben itt nem a mozgás iránya vagy célja számít, hanem az, hol van vagy történik valami.

Idő és hely

Merre és hová

helyhatározó irányt kifejező helyhatározó

Hová tart, vagy merre halad?

Megadhatjuk, hová tart valami, vagy mire irányul. Megnevezhetjük a célját, de csupán az irányát is, anélkül hogy azt állítanánk, eléri a célját. A nyelvek ezt szavakkal, toldalékokkal vagy az ige részeivel jelölhetik; nem mindegyikben vannak külön irányt jelölő toldalékok. A Hely blokkal szemben itt nem az számít, hol van valami, hanem az, hová tart vagy merre irányul.

Idő és hely

Kiindulópont és eredet

helyhatározó eredethatározó

Honnan indul vagy származik?

Megadhatjuk, honnan indul vagy származik valami, illetve honnan veszünk el valamit. Ez lehet az indulás helye, a származás helye vagy az a személy, akitől egy tárgyat vagy információt kapunk. A nyelvek ezt szavakkal, toldalékokkal vagy az ige részeivel jelölhetik; nem mindegyikben vannak külön eredetet jelölő toldalékok. A Merre és hová blokkal szemben itt nem az számít, hová tart valami, hanem az, honnan ered.

Idő és hely

Útvonal

helyhatározó útvonalat kifejező helyhatározó

Milyen útvonalon halad?

Megadhatjuk, milyen útvonalon halad vagy jut át valami. Követhet egy vonalat, átszelhet egy területet, vagy áthaladhat egy nyíláson. A nyelvek az útvonalat szavakkal, toldalékokkal vagy magával az igével jelölhetik; nem mindegyikben vannak erre külön toldalékok. A Merre és hová blokkal szemben az Útvonal a megtett utat írja le, nem a célhelyet.

Idő és hely

Megjelenítve: 1–18 / 83

1

Nem használunk harmadik féltől származó hirdetési sütiket vagy oldalak közötti követőpixeleket.
Sütiket és hasonló technológiákat használunk, hogy az appunk zökkenőmentesen működjön, elemezzük a teljesítményét, és jobb élményt nyújtsunk neked.
Sütibeállításaidat bármikor módosíthatod.