Elképzelt helyzetek
Tényről beszélünk, vagy valamiről, amit elképzelünk?
Jelentés
Egy helyzetről úgy is beszélhetünk, hogy nem tényként, hanem elképzelt lehetőségként mutatjuk be. Így lehetőségeket gondolhatunk végig, más múltat képzelhetünk el, vagy kívánságot fogalmazhatunk meg. A nyelvek külön igealakot, segítő szavakat vagy a szövegkörnyezetet használhatják; nem mindegyiknek van erre külön alakja. A Feltétel blokk két helyzet függését mutatja meg, az Elképzelt helyzetek blokkban pedig az számít, hogy nem tényként beszélünk valamiről, akár kapcsolódik hozzá feltétel, akár nem.
Hogyan ismerd fel?
Keress olyan alakot, szót vagy szövegkörnyezeti jelzést, amely elképzelt, kívánt vagy a valóban megtörténttől eltérő helyzetet mutat be.
Az anyanyelvedben
Az elképzelt helyzeteket gyakran feltételes módú igével fejezzük ki; ennek jele a -na/-ne/-ná/-né. Múlt időben a múlt idejű igealakhoz a volna kapcsolódik. Feltételes mód állhat a ha-val bevezetett feltételben és a következményében is, de önálló kívánságot is kifejezhet.
Ha sütne a nap, kimennénk a kertbe.
Az elképzelt feltételben és a következményében is feltételes módú ige áll.
Ha szóltál volna, segítettem volna.
A múlt idejű igealak és a volna együtt egy másként elképzelt múltat fejez ki.
Bárcsak itt lennél!
A bárcsak és a feltételes módú ige együtt kívánságot fejez ki.