Cselekvő vagy előidéző
Ki vagy mi idézi elő?
Jelentés
A cselekvő vagy előidéző az, aki végrehajt egy cselekvést, vagy aki, illetve ami miatt valami megtörténik. Lehet szándékosan cselekvő ember, de például változást előidéző szél is. A nyelvek szórenddel, toldalékokkal vagy a szövegkörnyezet segítségével mutatják meg ezt a szerepet, és nem mindegyiknek van rá külön jelölése. Az Ok blokk azt mutatja meg, miért történik valami; itt azt keressük, ki vagy mi idézi elő.
Hogyan ismerd fel?
Keresd meg, ki végzi a cselekvést, vagy mi idézi elő a történést; ne abból indulj ki, hogy kit vagy mit említ először a mondat.
Az anyanyelvedben
Cselekvést kifejező igék mellett a cselekvő vagy az előidéző többnyire a mondat alanya. Az alanynak nincs külön ragja, az ige személyragja pedig utal az alany személyére és számára. A személyes névmást ezért gyakran nem tesszük ki, és az alanynak nem kell a mondat elején állnia.
Juli megöntözte a virágokat.
A vihar letörte az ágat.
Élettelen előidéző is lehet a mondat alanya.
Megjavítottam a biciklit.
Az ige személyragja jelzi, hogy én végeztem a cselekvést.
A tanult nyelvben
Egy szokásos angol kijelentésben a cselekvő vagy előidéző többnyire az alany, és az ige előtt áll. Nemcsak ember lehet, hanem állat vagy dolog is. A szenvedő szerkezet az érintett résztvevő felől mutatja be a cselekvést; ilyenkor a cselekvő a by után állhat, vagy meg sem nevezzük.
Tom washed the dishes.
Tom elmosogatott.
Tom végzi a cselekvést, és ő a mondat alanya.
The sun melted the snow.
A nap elolvasztotta a havat.
A nap idézi elő a változást, de nem szándékosan cselekszik.
We moved the table.
Megmozdítottuk az asztalt.
A we nevezi meg a cselekvőket. Magyarul ezt az ige személyragja jelzi.
Magyarul a cselekvő több helyen is állhat a mondatban, és gyakran elég rá az ige személyragjával utalni. Angolul egy szokásos kijelentésben többnyire az ige előtt kell megnevezni: a Megmozdítottuk az asztalt megfelelője We moved the table, nem önmagában *Moved the table.