Kérés és felszólítás
Mit szeretnénk, hogy valaki megtegyen vagy abbahagyjon?
Jelentés
Kéréssel és felszólítással azt szeretnénk elérni, hogy valaki megtegyen vagy abbahagyjon valamit. Ez lehet finom kérés vagy határozott utasítás. A nyelvek külön igealakot, kérdésként megfogalmazott kérést, rövid szavakat vagy hanglejtést is használhatnak; nem mindegyiknek van külön felszólító igealakja. A Kérdés blokkban információt kérünk, a Kérés és felszólítás blokkban cselekvést várunk.
Hogyan ismerd fel?
Figyeld, hogy a beszélő cselekvést kér-e vagy vár-e valakitől, akkor is, ha a mondat kérdésnek látszik.
Az anyanyelvedben
A felszólítást felszólító módú igealakkal fejezzük ki; az alakot a megszólított személye és az alanyi vagy tárgyas ragozás is befolyásolja. Tagadó felszólításban ne áll, nem pedig nem. A kérést a kérlek szóval vagy feltételes módú kérdéssel is finomíthatjuk.
Várj meg a bejáratnál!
A várj egyes szám második személyű, felszólító módú igealak.
Ne felejtsd el a kulcsodat!
A tagadó felszólításban ne áll a felszólító módú ige mellett.
Becsuknád az ajtót, kérlek?
A feltételes módú kérdés kevésbé közvetlen, mint a felszólítás.