Udvariasság és hangnem
Hogyan beszélünk az adott emberhez és helyzetben?
Jelentés
A beszédmódunk jelezheti a tiszteletet, a közelséget vagy a helyzet hivatalos jellegét. Az udvarias és a hivatalos nem ugyanaz: hétköznapi, barátságos szavakkal is lehetünk udvariasak. Egyes nyelvek külön megszólítási alakokat használnak, mások főként a megfogalmazásra és a hanglejtésre támaszkodnak. A Kérés és felszólítás blokk a kért cselekvéssel foglalkozik, az Udvariasság és hangnem pedig azzal, hogyan fordulunk a másik emberhez.
Hogyan ismerd fel?
Hasonlítsd össze, hogyan változik a megfogalmazás vagy a hanglejtés, ha más emberhez vagy más helyzetben beszélünk.
Az anyanyelvedben
Tegezéskor második személyű, magázáskor harmadik személyű igealakot használunk, akkor is, ha a te, ön vagy maga névmást nem tesszük ki. Az ön gyakori hivatalos helyzetben; a maga hangulata erősen függ a kapcsolattól és a hanglejtéstől, ezért nem minden helyzetben cserélhetők fel. A köszönés és a megfogalmazás is alakítja a hangnemet.
Te is eljössz holnap?
A te névmás mellett az eljössz második személyű igealak áll: ez tegezés.
Ön is eljön holnap?
Az ön mellett az eljön harmadik személyű igealak áll, bár a hallgatóhoz beszélünk: ez magázás.
Jó napot kívánok!
Magázódó helyzetekben gyakori köszönés.