Igekötők és hasonló igei elemek
Melyik kis elem változtatja meg az ige jelentését?
Jelentés
Az igéhez kapcsolódó kis elem megváltoztathatja az ige jelentését: például irányt vagy befejezettséget jelezhet. Olyan új jelentést is létrehozhat, amelyet a részekből nem lehet kitalálni. Egyes nyelvekben ezek az elemek az igéhez tapadnak, másokban külön szavak, és vannak nyelvek, amelyekben nincs hasonló eszköz. A Partikulák a közlés egészét árnyalhatják vagy információt emelhetnek ki; az Igekötők és hasonló igei elemek az igével együtt alakítják ki a jelentést.
Hogyan ismerd fel?
Hasonlítsd össze az igét a hozzá kapcsolódó kis elemmel és nélküle, és figyeld meg, változik-e az irány, a befejezettség vagy az egész jelentés.
Az anyanyelvedben
Az igekötő, például a be, ki vagy meg, irányt vagy befejezettséget jelezhet, és új jelentést is adhat az igének. Ha közvetlenül az ige előtt áll, egybeírjuk vele; ha más szó kerül közéjük, vagy az igekötő az ige mögött áll, különírjuk. Tagadáskor és kiemeléskor az igekötő gyakran az ige mögé kerül.
A gyerekek kiszaladtak az udvarra.
A ki a bentről kifelé tartó mozgást jelzi, és itt egybeírjuk az igével.
Már megírtam a levelet.
A meg az írást befejezett cselekvésként mutatja be.
Még nem írtam meg a levelet.
Ebben a tagadó mondatban a meg az ige mögé kerül, ezért különírjuk.