Új és ismert információ
Tudja-e már a hallgató, miről van szó?
Jelentés
A beszélő segít követni, mi kerül most először szóba, és mi az, amit a hallgató már ismer. Így az új közlést hozzá tudjuk kapcsolni ahhoz, amit a beszélgetésből vagy a helyzetből már tudunk. A nyelvek névelővel, névmással, szórenddel vagy hangsúllyal jelezhetik ezt; ahol nincs névelő, más jelzésekre és a szövegkörnyezetre támaszkodnak. A Konkrét vagy általános blokk azt kérdezi, melyik dologra vagy fajtára gondolunk; itt az számít, hogy a hallgató már tudja-e, kiről vagy miről van szó.
Hogyan ismerd fel?
Figyeld meg, hogyan kerülnek szóba a résztvevők, hogyan utalunk rájuk később, és mit tud a hallgató már a közös helyzetből azonosítani.
Az anyanyelvedben
Új résztvevőt egy névelővel vagy névelő nélküli főnévvel is bevezethetünk, később pedig a vagy az névelővel utalhatunk rá. Az ismert résztvevő gyakran a mondat elején áll témaként, vagyis annak a keretnek a részeként, amelyhez az új közlést kapcsoljuk. Ha már egyértelmű, kiről vagy miről van szó, a rá utaló névmás sokszor elmarad.
Találtam egy kesztyűt. A kesztyű még nedves volt.
Az egy bevezeti a kesztyűt, az a pedig a következő említéskor jelzi, hogy már tudjuk, melyikről van szó.
A szomszédom átjött. Hozott egy kis süteményt.
A második mondatban nem tesszük ki az alanyt: továbbra is a szomszédról van szó.
Kapcsold le a lámpát, kérlek!
A közös helyzetből egyértelmű, melyik lámpáról van szó.
A tanult nyelvben
Az angol gyakran a/an névelővel vezet be egy személyt vagy dolgot, majd the névelővel vagy névmással, például az it szóval utal vissza rá. A the akkor is állhat egy főnév előtt, ha még nem említettük, de a helyzetből azonosítható. A szórend és a hangsúly is segít elkülöníteni az ismert információt az új közléstől.
I bought a lamp. The lamp was cheap. It works well.
Vettem egy lámpát. A lámpa olcsó volt. Jól működik.
Az a bevezeti a lámpát, a the és az it pedig visszautal rá.
Could you close the window?
Becsuknád az ablakot?
A hallgató a helyzetből tudja, melyik ablakról van szó, akkor is, ha még nem említettük.
There's a new cafe near the station.
Van egy új kávézó az állomás közelében.
Ez a szerkezet új dolgot vezet be a beszélgetésbe.
Magyarul új dolgot névelő nélküli főnévvel is bevezethetünk; angolul egy megszámlálható dologhoz ilyenkor rendszerint a/an kell. Az ismert alanyt magyarul gyakran elhagyjuk, angolul viszont többnyire ki kell tenni a névmást: *Works well. helyett It works well.